FilmTurista: Cannes

CANNES FILMEK

A francia Riviéra ékszerdobozának sztárvárosai közül messze nem Cannes a legelbűvölőbb vagy legmozgalmasabb - ám idestova 73 éve megrendezésre kerülő filmfesztiválja révén számtalan dokumentum- és játékfilm forgott luxusszállóiban, tengerparti sétányain és fesztiválpalotájában. Különösen az elmúlt pár évtizedben, amióta a posztmodern meta-mánia divatba hozta a filmekről szóló filmeket, egymást érik a fesztivál ideje alatt játszódó önreflektív drámák, középpontban a filmvilág boszorkánykonyhájának titkaival, valamint a szépreményű művészek és nagyhatalmú producerek viharos kapcsolatával (Cannes Man, What Just Happened, Festival in Cannes, Seduced and Abandoned). Az alábbi lista ezúttal olyan izgalmas Cannes-filmeket szed csokorba, amelyeknél fesztivál-drámák helyett a legváltozatosabb műfajok és konfliktusok számára szolgált színhelyként a Croisette - bónuszként egy kultikus filmsorozattal, amely ugyancsak előszeretettel látogatott az Azúrpartra ködös angliai hazájából. 

1/ Krimi: To Catch a Thief (1955) 

Hitchcock, az egyik legnagyobb hollywoodi auteurista szívéhez igen közel állt a Riviéra: eleinte minden évtizedben megtisztelte egy filmmel az Easy Virtue falusi tájaitól a Rich and Strange hajóútján át a Rebecca szerelmi nyitányáig, fénykorában pedig egy teljes filmet szentelt kedvenc tengerpartjának, főszerepben Cannes városával. A Fogjunk tolvajt krimijének kuriózuma, hogy ezúttal egy neves mestertolvaj kényszerül detektívmunkára, miután holmi ismeretlen tettes legendás módszerével fosztja meg a környék hölgyeit drága ékszereiktől - a visszavonult besurranóra terelve a gyanút. Pár pompás hajsza-helyszínen túl (lásd nizzai virágpiac), a csodás tájak rendre betolakodnak Cary Grant és Grace Kelly viharos szerelmi duettjébe is, egyfajta édeshármassá bővítve azt, az álarcosbál Sanford-villájától a Carlton Hotel 623-as lakosztályán át (amely azóta Hitchcock nevét viseli) a "mellét vagy combját" pikáns piknikjelenetéig, háttérben Monaco buja látképével.

 Fogjunk tolvajt (magyar szinkron - régi)

2/ Melodráma: La baie des anges (1963)

Tekintve, hogy a szerelmi melodrámák nagy akadályai között toplistásnak számítanak a különféle szenvedélybetegségek, a Cote d'Azure világhírű kaszinói Monte Carlo-tól Cannes-ig eszményi helyszínt jelentenek egy tragikus szerencsejátékos románchoz. Jacques Demy (Szamárbőr, Model Shop) korai kis gyöngyszemében, ezúttal - Catherine Deneuve helyett - Jeanne Moreau-nak jut a platinaszőke(!) femme fatale szerepköre, aki sugárzó életörömével és megrögzött játék-függőségével becsábítja a kaszinók pompás fénykörébe a Cannes-ban vakációzó kishivatalnok ifjút: mígnem aztán a nagy kaland és egy katasztrofális veszteségsorozat végére - miközben bejárják a partvidék összes híres hazárdjáték-palotáját - már csak puszta szerelmük marad, amelyet feltehetnek tétnek a rulettasztalra.

Angyalok öble (magyar felirat)

3/ Gengszterfilm: La bonne année (1973)

A Riviéra luxusvilága az életük nagy dobására készülő bűnbandákat is messziről magához vonzza: nem csupán a párizsi profik ruccannak át egy zsíros kaszinó kifosztására (mint Jean Gabin és Alain Delon az Alvilági melódiában), de idejárnak a nemzetközi kémek szupertitkos aktatáskát zsákmányolni (Robert de Niro kommandója a Roninban), és a hong kong-i műkincstolvajok is festménylopásra (Chow Yun-fat és Leslie Cheung a Once a Thief-ben), sőt még a filmfesztivál sem ússza meg vakmerő ékszerrablás nélkül (Femme Fatale). A legkülönösebb akció mégis Lino Ventura dörzsölt öregfiújának jut, aki Claude Lelouch rendhagyó heist-filmjében álruhák és átverések sorozatán át jut el a Carlton melletti ékszerüzlet kirámolásáig - miközben a börtönben látott Egy férfi és egy nő keserédes szerelmi történetét is megvalósíthatja egy gyönyörű, helyi régiség-kereskedőnővel, a kihalt téli Croisette-en.

Boldog új évet (magyar szinkron)

4/ Romkom: An Almost Perfect Affair (1979)

Miként ezt Goldie Hawn (Lány a levesemben), Meg Ryan (Francia csók) vagy Emma Stone (Káprázatos holdvilág) is tanúsíthatja, magára valamit adó amerikai komikának pályafutása során legalább egyszer ki kell próbálnia egy liezont a Cote d'Azure-on, lehetőleg egyszerre több férfival, úgy franciásan. Monica Vitti elhanyagolt, római filmcézár-felesége mindjárt egy lelkes pályakezdő amerikai művészfilmessel kezd ki az 1979-es fesztivál zűrzavaros hetében, a röpke fénykorát élő Michael Ritchie (Downhill Racer, Smile) utolsó említésre méltó művében - egy visszafogott, karaktercentrikus, ám néhol maróan keserű szerelmi vígjátékban, ahol a Nagy Szerelem illúziójához pompás háttérként szolgálnak a Filmművészet nagy ábrándjait hirdető, vagy inkább harsogó, cannes-i díszletek.

Egy majdnem tökéletes kaland (angol nyelven)

5/ Horror: The Last Horror Film (1982)

Az azúrparti fényűzés sötét oldalának elhanyagolt páriái a horror őrült gyilkosai - ám ha nagy ritkán mégis felbukkannak, mindig a fesztivál vendégei közül kerülnek ki. A James Hadley Chase-thrillerből (Szabadon veszélyes) átírt Le démoniaque esetében egy producer megalomán, elmebeteg fiacskája üti agyon kéjgyilkossággal az időt, a La cité de la peur rémkomédiájában egy B-horror gépészeit gyilkolja sorra a rejtélyes tettes, David Winters aranyérmes trash-remekében pedig egy new york-i taxisofőr látogat a mustrára, hogy rajongott horror-színésznőjével leforgathassa elsőfilmjét, amely a csinos sztár ismerősei számára egytől-egyig az utolsó filmnek bizonyul. A The Last Horror Film kult-státusza mellett meglepően szellemes és dúsan önreflektív csemege, amelybe még némi profetikus mellékíz is került: az 1981-es fesztiválon forgatott opusz (amelyben példátlan módon egy horrorfilmért ítélik oda a legjobb női alakítás díját), kvázi megjósolta Isabelle Adjani győzelmét, a Possession című horrorfilmben nyújtott játékáért.

Az utolsó horrorfilm (angol nyelven)

+1/ Minden lében két kanál sorozat

Habár az angol lord Brett Sinclair és a wall street-i mágus Danny Wilde színes kalandjaik során egész Nyugat-Európát bejárják a skót Felföldektől Dél-Olaszországig, legszívesebben a francia Riviéra vadorzóira csapnak le a törvény teljes szigorával és szüntelen sziporkáikkal - különösen Cannes és környékén vadászva, a megismerkedésüket elmesélő pilot-epizódtól (Nyitány), a széria legsötétebb részét jelentő "régi barát"-sztorin át (Angie, Angie) furfangos imposztor-történetig (Vezércsel).