A Hunters 10 részes bűnügyi sorozata nem csupán választott korszaka, a késő 70-es évek, és fő helyszíne, New York City okán idézi meg a revizionista hollywoodi thriller fénykorát: nem egy klasszikusából konkrétan merít, amelyek akkortájt különös előszeretettel fordultak a "bujkáló náci háborús bűnösök" tematika felé. Az alábbi ötös toplista tagjai számos központi motívumot tekintve méltó elődei az idei sorozatnak, miközben minőségi szempontból jócskán lekörözik - legyen szó rangos irodalmi alapanyagról, kiváló szerzői rendezőkről vagy épp színpompás színészi alakításokról. Bár adósok maradnak a friss opusz trendi hommage- és önreflexió-özönével (amelyekből annyi akad, mint kaucsukfába vésett horogkeresztből a paraguay-i dzsungelben), ezektől a mozifilmektől garantáltan a pisztolyához kapna valamennyi klozetnáci.
1./ Nyámnyila fiúból ádáz nácivadász:
MARATON ÉLETRE-HALÁLRA (John Schlesinger, 1976)
A brit új hullámból indult filmművész Schlesinger (Hazudós Billy, Éjféli cowboy) első műfaji alkotása önmagában is elégnek bizonyulna a halhatatlansághoz: torokszorító atmoszférája, páratlan paranoia-szüzséje és kultikussá vált erőszak-jelenetei ("Biztonságos?", "Essen!") az évtized egyik legerősebb thrillerévé tették egy rendkívül erős mezőnyben. A beszédes nevű Babe tejbetök bölcsészhallgatóját náci gyémántcsempészek után nyomozó bátyjának rút és erőszakos halála keveri bele a "Weisse Engel" néven ismert szadista SS-orvos sötét ügyébe, amely során rendesen kikeményedik - ám egy életre elmegy a kedve az éjjeli kocogástól, idegen lányok felszedésétől a könyvtárban és mindennemű fogászati kezeléstől.
2./ Árja összeesküvés a dél-amerikai dzsungelekből:
A BRAZÍLIAI FIÚK (Franklin J. Schaffner, 1978)
A hátborzongató misztikus thrillereiről elhíresült Ira Levin (Rosemary gyermeke, Stepfordi feleségek) bestseller regényéből vászonra írt filmcsemege vitán felül a műfaj történetének legelképesztőbb konspirációjával lepi meg nézőjét, amely mögött maga Doktor Joseph Mengele áll. Magányos, ám megfélemlíthetetlen ellenfele a Simon Wiesenthalról mintázott Ezra Lieberman: egy bécsi nácivadász bácsi, aki hajmeresztő nyomozása végén nemcsak az idős Mengelével keveredik borzalmas bunyóba, de meggyűlik a baja a 70-es évek legnácibb állatfaját jelentő dobermanokkal... és a rejtélyes címszereplők egyikével is.
3./ Hatalomba beépült hajdani hóhérok és Hitler-hívek:
ODESSA ÜGYIRAT (Ronald Neame, 1974)
Frederick Forsyth feszült kémregénye a neves író szerint nagyrészt valós eseményekre épült, amit mi sem bizonyít ékesebben annál, hogy a főgonosz modelljét jelentő Eduard Roschmann rigai gettó-parancsnokot a filmadaptáció buktatta le - így ez az egyetlen mű a listán, amely maga is nácivadásznak számít. Roschmann vériszamos nyomába egy ifjú hamburgi újságíró ered, akit egyéb ok is hajt a történelmi igazságtételen túl, ezért aztán a Moszad segítségével beépül a náci mozgalom továbbélését szolgáló, nagy hatalmú Odessa-szervezet soraiba és bokros teendői mellett például megóvja Izraelt egy egyiptomi bubópestis-rakétatámadástól.
4/ Mindenki kétkulacsos (főleg ha szőke nő)
THE SALZBURG CONNECTION (Lee H. Katzin, 1972)
Hogy mi történik, ha Petrocelli ügyvéd salzburg-i vakációján belekeveredik egy titokzatos náci láda után folyó gyilkos hajszába, amelyben egyaránt részt vesz a tanácstalan Anna Karina, az elsőfilmes Klaus-Maria Brandauer, az überárja Udo Kier és a filmtörténet bizonyosan legszőkébb Kettős Ügynök Barbie-ja? A válasz: a filmtörténet bizonyára legrosszabb nácivadász-thrillere, amely ugyanakkor tele van bizarr és bűnös örömökkel, legyen szó síliftes likvidálásról, lovaskocsis követésről és inverz autós üldözésről; a korabeli Hollywood összes kedvenc formai truvájának csúcsra járatásáról (freeze frame-től lense flare-ig); valamint egy olyan bravúrosan csavaros cselekményről, amelyet nem csak a nézők, de a szereplők sem igazán tudnak követni.
5/ Halálos sakkjátszma, utolsó bábuig
A HOLCROFT-EGYEZMÉNY (John Frankenheimer, 1985)
Michael Caine egyfajta acélos zárójelként indítja és zárja a "bújkáló náci bűnösök"-tematika fénykorát: 1966-ban a Temetés Berlinben című Harry Palmer-kémfilmmel, majd közel 20 évvel később a kémregény-király Robert Ludlum egyik bestsellerének melodrámai magasságokba csapó adaptációjával, amelyet Új-Hollywood legnagyobb paranoia thriller-szerzője, John Frankenheimer (Mandzsúriai jelölt, Másolatok, Fekete vasárnap) készített el, a rá jellemző sötét szürrealitással. Sir Michael gyanútlan jenki építészként, váratlan atyai örökség folytán keveredik bele egy kíméletlen Negyedik Birodalom-építő társasjátékba, ahol menet közben is változnak a szabályok és egyetlen báburól sem biztos, feketében vagy fehérben játszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése