Woody Allen életművében kezdettől fontos szerepet játszott a mockumentary műfaja, már jóval azelőtt, hogy az áldokumetumok a vígjátékok mellett beosontak a horrorfilmek (Cannibal Holocaust), turnéfilmek (This is Spinal Tap) és posztapokalipszis filmek (The Atomic Cafe) világába. Afféle kispályás Orson Wellesként életműve során többször is elővette és tovább csiszolgatta: a Fogd a pénzt és fuss gengsztertörténetétől a Zelig kaméleonemberének fantasztikus kalandjain át a Világ második legjobb gitárosának zenész-életrajzáig. Az 1971-es Men in Crisis a korabeli politikai tévéportrék remekbe szabott paródiája, amelyben Allen merész húzással egyenesen Henry Kissinger alakját ölti magára - noha az egyetlen közös vonását a hírhedt (kül)politikai manipulátorral és elnöki szaktanácsadóval a szemüvege jelenti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése