Suhancok és testvéri tankok: a Balaton mozi
Gothár Péter 1985-ös Esterházy-adaptációja, az Idő van groteszk filmszatíra, amelyben folyamatosan keverednek a korabeli Magyarország lábszagú világának életképei a legkülönfélébb mozgóképes fantáziákkal reklámfilm-persziflázsoktól műfajparódiákon át a sokszínű filmes idézetekig: nem véletlen, hogy a nyitánya éppen egy mozielőadáson játszódik, ahol a Szergej elindult hát (fiktív) szovjet partizán-drámája pereg a vásznon - egyfajta Szállnak a darvak Jancsó-verzióban Hamlet nagymonológjával. A 35 éves főhős kisétálva a filmről előbb szembetalálja magát egy vászonról lelőtt nézővel, majd a mozi vécéjében mintha a film hősnőjét kefélné egy arra járó egyetemista: mindezek után már cseppet sem meglepő, hogy a mozi utcára néző reklámtábláin korábbi Gothár-filmek címei virítanak (Megáll az idő, Ajándék ez a nap).
A (film)álmok és valóság bizarr randevújának színhelye a Balaton mozi az Üllői út és a Berzencey utca sarkán, nagyjából félúton a Corvin Filmpalota és a Ludovikánál hajdan működött Akadémia mozi között. 1907-ben nyílt meg Projektográf Élőképszínház néven egy hálózat részeként, majd egy év szünet után 1913-ban Tátra néven, 175 férőhellyel újraindult. 1917-ben két termes lett majdnem duplájára növelve befogadóképességét, következő évben a spanyolnátha-járvány miatt sokáig zárva volt, ezután egy új tulajdonos vezetése alatt egészen 1944-ig zavartalanul működött utánjátszó moziként, amely 2-3 héttel a körúti premiermozik után tűzte műsorra a friss filmeket.
Még Projektográf-korában egyike volt annak a három kis mozinak a Ferenci tér körzetében, ahol József Attila édesanyja dolgozott a 10-es évek elején: a kis Attila a Világ és a Ferenc mozgó mellett időnként itt is vizet árult a szomjas nézőknek, minden szabadidejét filmnézéssel töltve, ahogy nővére később írta: „Két éven keresztül minden esténket a moziban töltöttük. Soha nem lankadó érdeklődéssel néztük az óránként megismétlődő műsort. Jóról és rosszról nem gondolkozunk, de az előttünk szakadatlanul lepergő híg mesék tanulságai megrögződtek bennünk: a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig büntetését. Minden nap szemtanúi voltunk a bajtól szorongatott, veszedelemnek kitett, minden megpróbáltatással sújtott, meghajszolt emberek történetének, akik végül kievickéltek a szörnyűségekből, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Attila alig kapta be az ebédjét, már rohant a moziba. Elmaradtak az utcai csavargások."
A Tátra mozi nem csak a kisfiú József Attila életében játszott nagy szerepet, de a pesti srácokéban is: a Tompa-Ráday csoportnak ez a filmszínház volt az egyik központja az 1956-os utcai harcok idején - mígnem a szovjet tankok súlyosan megrongálták. A Rákóczi hadnagya című filmet vetítette utoljára, majd három évig zárva volt: a felújítások végén 1959 februárjában, immár Balaton néven nyitott meg ismét egy 235 fős teremmel. Az elkövetkező három évtizedben nagy népszerűségnek örvendek, noha többször bezárták tatarozások címén. De miután 1977-ben megszüntették az akkori villamosjárat megállóját a mozi előtt, csökkenni kezdett a látogatottsága - végül 1987 októberében a Lator című olasz vígjátékkal vett örök búcsút a moziba járóktól. Helyén jelenleg egy nyelviskola működik.
A film nyitójelenete:
